2017. december 3., vasárnap

Csodáljuk!

1    "[A karmesternek:] [a „Szőlőtaposók” dallamára. Dávid zsoltára.]
2    URunk, Istenünk, mily felséges a neved az egész földön, az egekre helyezted dicsőségedet!
3    A csecsemők és csecsszopók szája által erősíted meg hatalmadat ellenfeleiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót.
4    Mikor látom az eget, ujjaid munkáját, a holdat és a csillagokat, amelyeket elrendeztél,
5    azt mondom: Micsoda az ember, hogy megemlékezel róla, és az ember fia, hogy gondod van rá?
6    Hiszen csak kevéssel tetted kisebbé Istennél, dicsőséggel és tisztességgel koronáztad meg őt!
7    Úrrá tetted őt kezed munkáin, mindent a lába alá vetettél:
8    juhokat és mindenféle jószágot, sőt még a mezei vadakat is,
9    az ég madarait és a tenger halait, mindent, ami a tenger ösvényein jár.
10  URunk, Istenünk, mily felséges a neved az egész földön!" 8. Zsoltár

Álljunk meg néha egy kicsit. De ne azért, hogy magunk felé forduljunk, hanem, hogy Isten felé. Lássuk meg őt a teremtett világban, az Ő alkotásaiban, és csodáljuk az Úr kegyelmét mindezekben!


Isten csodáival van tele az életünk. Az egész világ az Úr "ujjainak munkája", ahogy írja a szentíró. Meglocsolsz egy növényt a szobában, és nő. Hallasz egy kisgyermeket szuszogni. Felpillantasz az égre, a csillagokra. Isten ott van a dolgok mögött, mint alkotó, gondviselő, éltető Úr.

 Hogy ezt végre meglássuk, kell a hit. És kell az, hogy szánjunk erre időt.

Jobb esetben van időnk egy reggeli csendességre, röviden, mert reggel minden perc drága. De este, mikor a harmadik sorozatrészt indítod el, arra nem sajnálod az időt. Sokszor bizony hitetlenül hajszoljuk az élvezeteket (még az Úr napján is!), ahelyett, hogy hitben megállnánk.

Kapcsoljuk ki a számítógépet, mobiltelefont. Tegyük le, hagyjuk ott. Az igazi békességre nincs szükség se facebook-ra, se újabb cikkek elolvasására, se folyamatos pörgésre.

Megfelelő szívre van szükség.
Hívő szívre, hogy elhisszük, hogy nem a világ rohanása hozza el nekünk az igazi Örömet. A hitből való nem cselekvés is csoda.
Szerelmes szívre. Milyen, mikor szerelmes vagy? Tele van a másikkal a szíved, örömmel felejted rajta a szemed. Gyönyörködsz benne. Szeressük az Urat, és csodáljuk alkotásait!

1 megjegyzés:

  1. Köszönöm István, hogy blogbejegyzésed további Istenre
    figyelésre, ezáltal a benne való örvendezésre ösztönöz.

    VálaszTörlés